Az ősök felkutatása nem szerencse kérdése, hanem módszeré. Magyarországon az állami és egyházi anyakönyvek több évszázadra visszavezetnek, és sok forrás ingyen elérhető az interneten. Ez az útmutató a fő forrásokat abban a sorrendben mutatja be, ahogy érdemes használni őket.
Az állami anyakönyvek: minden kutatás gerince
1895. október 1-je óta az állami anyakönyvvezetők jegyzik a születéseket, házasságkötéseket és haláleseteket. Ezek a bejegyzések a legmegbízhatóbb kiindulópontok: dátumokat, helyeket és neveket adnak, amelyekkel nemzedékről nemzedékre haladhat visszafelé.
A születési bejegyzés
Megadja a születés idejét és helyét, a szülőket, foglalkozásukat, vallásukat és lakhelyüket.
A házassági bejegyzés
Gyakran a leggazdagabb: a jegyesek születési ideje és helye, szüleik és a tanúk.
A halotti bejegyzés
Megadja a halál idejét, helyét és okát, az életkort, a házastársat és a szülőket.
Hol találhatók a bejegyzések?
Az 1895 utáni állami anyakönyvek nagy része ingyen böngészhető a FamilySearch oldalán. A másodpéldányokat a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárai őrzik; a friss bejegyzésekről az anyakönyvvezető ad kivonatot.
Mutatók, amelyek időt takarítanak meg
Sok anyakönyvi kötet végén névmutató található, a FamilySearch pedig önkéntesek által készített névmutatókkal segít. Mielőtt végiglapozna egy kötetet, nézze meg, van-e mutató.
1895 előtt: az egyházi anyakönyvek
Az állami anyakönyvezés előtt az egyházi anyakönyvek a fő források: keresztelők, házasságkötések és temetések, gyakran a 18. századig visszamenőleg. 1827-től a másodpéldányok a megyei levéltárakba kerültek.
Szelídítse meg a régi írást
Kezdje a 19. századi, magyar nyelvű bejegyzésekkel, majd haladjon a latin nyelvű, régebbi kötetek felé.
Különböztesse meg a keresztelést és a születést
A keresztelő napja nem mindig azonos a születésével. Keresse a születési dátumot, ha a bejegyzés megadja.
Próbáljon több írásmódot
A családnevek írása változott, a latin és német bejegyzésekben pedig sokszor átalakult.
Kiegészítő források
Ha az anyakönyvek nem elegendők, más iratok egészítik ki a képet: a háztartást, a költözéseket, a munkát vagy a katonai szolgálatot.
Népszámlálások és összeírások
Az 1869-es népszámlálás és az 1828-as országos összeírás háztartásokat és családfőket mutat.
Katonai iratok
A törzslapok és a veszteséglisták személyleírást, illetőséget és szolgálatot adnak.
Hagyatéki és telekkönyvi iratok
Megnevezik az örökösöket és a rokonokat, gyakran lakhellyel.
Régi újságok
Gyászjelentések és helyi hírek kereshetők a digitalizált sajtógyűjteményekben, például a Hungaricana oldalán.
Ha egy ős nem kerül elő
Keresse a testvéreket
Egy fivér vagy nővér házassága elárulhatja a szülőket vagy a származási helyet.
Vizsgálja meg a tanúkat és a keresztszülőket
Gyakran rokonok, barátok vagy szomszédok voltak. Nevük segít a családi kapcsolatháló felrajzolásában.
Változtasson az írásmódon
Próbálja ki a név és a település több alakját, a német és latin változatokat is.
Nézze meg a szomszédos plébániákat
Egy esemény máshol is bejegyzésre kerülhetett, például a szomszéd faluban vagy egy városban.
Szűkítse az időszakot
Egy életkor vagy egy házasságkötés dátuma segít megbecsülni az átnézendő éveket.
Dokumentálja menet közben
Minden megtalált bejegyzést a lelőhelyével együtt rögzítsen: levéltár, plébánia, kötet, év, oldal és a felvétel száma. Őrizzen meg egy másolatot és egy átiratot. A digitális eszközök segítenek a rendszerezésben és a régi írások olvasásában, de az automatikus átirat csak segítség: a neveket, dátumokat és helyeket mindig az eredetin ellenőrizze.
„A Nœdeával minden bejegyzést a családfájához csatolhat, a régi iratok kibetűzésében a mesterséges intelligencia segít, felfedezéseit pedig bizalmasan megoszthatja a családjával.”